Pár szó a hőszivattyúkról
Mi az a hőszivattyú és hogyan működik? - merül fel sokakban a kérdés, holott számos ingatlan nagyszerű kiegészítője lehet ez a szerkezet. A hőszivattyú egy olyan energetikai berendezés, amely nagy energiahatékonysággal képes fűteni, hűteni, valamint használati melegvizet előállítani. A hőszivattyú villamos energiával működik: az alacsonyabb hőmérsékletű közegből (legyen az levegő, víz, talaj) von ki hőt és a már eleve magasabb hőmérsékletű helyre szállítja azt.
A hőszivattyú működése így gyakorlatilag megújuló energia révén valósul meg, mivel jelentős mértékben, - körülbelül 75%-ban - a természet energiáit hasznosítja, az ehhez szükséges maradékot pedig villamos energiából fedezi, amely szintén származhat akár napelemekből is. A hőszivattyúk hatásfoka a hagyományos fűtési rendszereknél jóval kedvezőbb, mivel a működésükhöz szükséges folyamatokat rendkívül energiahatékonyan viszik véghez.
A hőszivattyú fogyasztása
Természetesen a hőszivattyú fogyasztása is többtényezős egyenlet. A hőszivattyú különböző rendszereit, az egész hőcserélő folyamatot villamos energia végzi, amely származhat a központi hálózatról vagy napelemekből is - ennél fogva a hőszivattyú áramot fog fogyasztani.
A COP-érték
Ahhoz, hogy egy közelítő értéket meg tudjunk adni, nem árt tisztában lenni egy alapfogalommal és egy egyszerű képlettel sem. Fontos a hőszivattyú áramfogyasztása szempontjából az eszköz COP-értéke (coefficience of performance): ez a fűtési hatékonyság mutatója. Ha egy hőszivattyú 5 kW hőt termel 1 kW elektromos energiából, annak COP-értéke 5,0. Minél magasabb a COP érték, annál energiahatékonyabb az adott eszköz. Ha egy hőszivattyú hármas COP-értékkel rendelkezik, akkor minden kW villamos energiáért 3 kW hőt tud előállítani. Egy átlagos háztartás hőigénye éves viszonylatban nagyjából 12 000 kilowattóra, amelyhez egy 3-as COP-értékkel rendelkező eszköz 4000 kWh-t áramot használ fel.
Ez az érték a vásárlás előtti eszköz-kiválasztás során fontos.
A hőszivattyú áramfogyasztása és annak képletei
A hőszivattyú éves áramfogyasztásához érdemes az alábbi közismert képletet használni: éves átlagos fűtési teljesítmény/éves teljesítménytényező x fűtési órák száma = a hőszivattyú éves fogyasztása.
A teljesítménytényező adja meg a hőszivattyú hatásfokát. A szolgáltatott energiát (tehát az áramfogyasztást) a kinyert energiával hasonlítja össze éves bontásban. Az éves teljesítménytényező azt fejezi ki, hogy 1 kWh villamosenergia használatával hány kWh hőmennyiség állítható elő. A 4-es éves teljesítménytényező azt jelenti, hogy a fűtési rendszer 1 kWh elektromos energiával 4 kWh hőt biztosít - a 4-es vagy 5-ös érték feletti hőszivattyúk már szupergazdaságosak és sok pénzt takaríthatnak meg számunkra.
A hőszivattyú feltűntetett teljesítménye ugyanakkor névleges teljesítmény (például 8 kW-os hőszivattyú), tehát nem jelenti szükségszerűen azt, hogy minden fűtési órában ekkora teljesítményt fog leadni.
-
8 kW-os hőszivattyú esetén: 3,38 kW / 3,8 x 4400 óra = 3 913 kWh
-
10 kW-os hőszivattyú esetén: 4,23 kW / 3,8 x 4400 óra = 4 895 kWh
-
12 kW-os hőszivattyú esetén: 5,07 kW / 3,8 x 4400 óra = 5 873 kWh
-
16 kW-os hőszivattyú esetén: 6,76 kW / 3,8 x 4400 óra = 7 831 kWh
A teljesítményadatok a 2021-22-es fűtési szezonban mért átlaghőmérsékletek szerint vannak lineárisan arányosítva a 20 °C-os belső és -13 °C-os külső hőmérséklettel. Ez azt jelenti, hogy - 13 fokban egy 8 kW-os gép 8 kW-on, míg 20 fokon 0 kW-on megy. Átlagos éves fűtési időnek 4400 órát számolhatunk. Bár tökéletesnek nem nevezhető, a fenti képlettel juthatunk a lehető legpontosabb becsléshez.
A lakossági villamos energia árak folyamatosan változnak, így a konkrét összegek kiszámításához javasoljuk a hivatalos energiadíj-kalkulátort.
Egyéb tényezők a hőszivattyú fogyasztásának tekintetében
Természetesen a fenti képlet és annak mutatói nem egy steril környezetben alkalmazhatók, hanem minden esetben más és más tényezőkkel kell számolni a végösszeg megállapításánál. Ezek közé tartoznak:
-
az ingatlan mérete, a felfűtendő (vagy éppen hűtendő) helyiségek alapterülete, száma (ezek kardinálisak a hőigény esetében);
-
a ház szigetelése;
-
a nyílászárók száma, mérete, állapota;
-
a lakók száma és egyéni komfortérzete;
-
a hőszivattyú típusa, teljesítménye, értékei;
-
a háztartás melegvíz-felhasználása.
Energetikai tanúsítvány
Ingatlanunknak rendelkeznie kell egy energetikai tanúsítvánnyal is (a linkelt rendelet értelmében). A jogszabályban részletesen leírt számítási módszer segítségével kapott értéket kell ebben a tanúsítványban feltüntetni - illeszkedve az EU-s törvényi környezethez is. A különböző besorolások egy jó, használható támpontot adnak arra vonatkozólag, hogy mennyire takarékos és korszerű az adott ingatlan. Talán mondanunk sem kell, hogy egy hőszivattyú drasztikusan javítja ezt az értéket!
A hőszivattyú előnyei - Környezetbarát spórolás?
A hőszivattyú természetesen áramot fogyaszt és ez látszik a villanyszámlán is, ám mégis hihetetlenül és egyre inkább népszerűek. Ezt a kedveltséget sok tényezőnek köszönhetik.
-
Értéknövelő beruházás: egy hőszivattyú telepítése pozitívan hat az ingatlan energetikai jellemzőire, emellett pedig az ingatlan értékét is jelentősen növeli.
-
Környezetbarát és ökotudatos: a hőszivattyúk működése nem jár szén-dioxid, vagy egyéb károsanyag kibocsátással, valamint azok működése az egyre szigorodó környezetvédelmi szempontokat is maximálisan kielégíti.
-
Illeszkedik a törvényi környezethez: Megfelel annak a rendeletnek, amely szerint egy új építésű ingatlan csak akkor adható át, ha energiaigényét legalább 25%-ban megújulókból fedezi.
-
Üzemeltetése költséghatékony: a karbantartási költségek nem számottevőek, nagyobb összegű rendszeres ráfordításokat nem igényel.
-
Költséghatékony: hűtési, fűtési, vagy melegvíz előállítási igényeinket lényegesen kisebb hosszú távú költségráfordítással biztosíthatjuk segítségével.
Maga a hőszivattyú okos használata is pénzt spórol meg a háztartás számára. Például nem szabad a beállított értéket rendszeresen változtatni, ugyanis a megszokott, beállított, általunk komfortosnak tartott hőmérséklet fenntartása lényegesen kevesebb áramot igényel, mint egy megemelté. Érdemes olykor, amikor lehet, lejjebb venni, hiszen egyetlen fokkal 2,5%-al csökken az energiaszámla.
Szintén javallott a vízmelegítési hőmérséklet okos kiválasztása is, ennek ideális értéke 40 foknál vagy kicsivel alatta van - ezeknél magasabb érték a legtöbb ingatlan esetében pazarlást jelentenek. Ugyanígy gondosan ügyelni kell az eszköz rendszeres karbantartására is, hiszen egy elhanyagolt berendezés energiaigénye akár negyedével is növekedhet!
Kedvezményes lehetőségek: a H tarifa
A hőszivattyú használata jár egy további meghatározó előnnyel a többi fűtési módhoz képest, ez pedig a H tarifa. A H tarifát megújuló energiát hasznosító berendezések villamosenergia ellátására lehet igényelni 2010 óta. Ez a konstrukció 30-40 százalékkal kedvezőbb árfekvésű, mint az A és B tarifa, ugyanakkor szükséges hozzá külön (vagy úgynevezett kéttarifás) villanyóra kiépítése.
A H tarifa egyik legfontosabb ismérve, hogy csak a fűtési szezonban, tehát október 15. és április 15. között a nap összes órájában igénybe vehető, mint kedvezményes tarifa. Fan-coil hőszivattyús vagy direkt elpárolgású klímás rendszerekhez mindenképpen használható konstrukció.
A H tarifa igénybevételéhez a számunkra illetékes áramszolgáltatóval kell egyeztetni, tőlük kell kérni igénylőlapot, amelyen meg kell adnunk a csatlakoztatni kívánt eszközök adatait, releváns jellemzőit. A munkát csak erre jogosult, regisztrált szerelő végezheti el, az egész folyamat pedig nagyjából két hetet vesz igénybe.
További részletekre vagy kíváncsi?
Amennyiben vásárláson gondolkozol, böngéssz széles hőszivattyú kínálatunkban, vagy ismerd meg a hőszivattyú telepítés részleteit. Egyéb hőszivattyúval kapcsolatos kérdéseidre ebben a cikkünkben találhatsz választ. Amennyiben szakemberrel egyeztetnél, vedd fel velünk a kapcsolatot!
