Leírás
Mi az a hőszükséglet számítás?
A hőszükséglet számítás segítségével hatékonyan felmérhető egy ingatlan teljes téli hőigénye, illetve nyári hőterhelése és ebből adódóan pontosan meghatározható, mekkora teljesítményű fűtő vagy hűtő berendezésre van szükség.
Nem elég pusztán becslésekre hagyatkozni.
És mire jó?
A hőszükséglet számítás nem csak azért fontos, hogy az igényeinkhez és az ingatlanunk paramétereihez megfelelő berendezést választhassuk ki.
A felmérés eredményeként emellett olyan szakmai javaslatokat is adunk, melyekkel az épület hővesztesége jelentősen csökkenthető, az energiafelhasználást pedig minden, ehhez szükséges tényező feltárásával igyekszünk minimalizálni.
Összességében tehát a szakszerűen elvégzett hőigény számítással nem csupán a megfelelő eszköz vásárlásakor takaríthatunk meg jelentős költséget, hanem a villany- és/vagy gázszámláink fizetése során is!
A hőszükséglet számítás előnyei
-
Hasznos támpont a hűtő/fűtőberendezés vásárlása előtt.
-
Nyári hőterhelés számítás esetén +26 Celsius fokkal, míg téli hőigény esetén a szabványban megadott hőmérséklettel (általában -13 °C) szükséges számolnunk, de van lehetőségünk többek között hibrid üzemre is (-5 °C-ra) méretezni, ameddig a hőszivattyúk hatékonyan tudnak üzemelni.
-
Ezekből az értékekből meg tudjuk határozni, hogy az adott márkából mekkora teljesítményű berendezésre van szükségünk. A legtöbb hőszivattyú a téli hőmérséklet csökkenésével drasztikusan veszít a fűtési teljesítményéből: egy átlagos 16 kW-os hőszivattyú -15 Celsius foknál például nagyságrendileg már csak 8-10 kW leadására képes kalorikusan (tehát elektromos fűtőpatronnal tudja ezt pótolni, de az rontja a hatékonyságát). Az egyéni adottságokhoz megfelelő teljesítményű berendezés kiválasztása azért is lényeges, mert jelentős költséget tudunk megspórolni azzal, ha a szükségleteinket kielégítő, ám alacsony energiafogyasztású berendezésre ruházunk be.
-
Klímaberendezés, vagy hőszivattyú vásárlás és telepítés előtt különösen fontos, hogy elvégeztessünk egy szakszerű hőveszteség számítást, hiszen így garantáltan a számunkra megfelelő rendszert választhatjuk. Amennyiben a berendezés beszerzése is cégünkön keresztül történik, úgy a hőszükségletszámítás díja a hőszivattyú árából ráadásul extra kedvezményként jóváírásra kerül!
-
Jelentős megtakarítási lehetőség a rendszeres kiadásoknál
-
Mint ahogy azt már fentebb írtuk, a szakszerű hőszükséglet számítás eredményeként kapott egyéni javaslatok betartásával csökkenteni tudjuk az adott ingatlan hőveszteségét, ami hosszú távon ugyancsak jócskán lefaraghat a költségeinkből. Ilyen például az extra szigetelés vagy a nagyobb radiátorok beépítése. A hőveszteség az adott helyiségből, épületből a környezetbe távozó hőenergia. Mértékét nem csupán a határoló felületek (pl. a nyílászárók) nagysága határozza meg, hanem azok hőátbocsátási képessége, valamint az éppen aktuális kültéri és beltéri hőmérséklet különbsége. Számos esetben olyan - elsőre jelentéktelennek tűnő - dolgok, mint például egy nem megfelelő nyílászáró, vagy szigetelés meglepően nagy hőveszteséget generálhatnak, melyek a számítás során tökéletesen felfedhetők.
-
A hőveszteség számítás során mi minden lehetséges tényező feltárásával igyekszünk egy energiahatékonyabb üzemeltetési megoldást javasolni ügyfeleinknek.
-
Fontos információk az üzemeltetéshez.
-
A felmérés keretében meghatározható a helyiségenkénti hőigény is, melynek jelentősége főként akkor van, ha radiátoros rendszerre szeretnénk hőszivattyút kapcsolni.
-
E rendszer előremenő vízhőmérséklete 50-60 °C, akár 70 °C is lehet. Hőszivattyúval (R32-es hűtőközeggel rendelkező) 45 °C-os vízhőmérsékletet tudunk még hatékonyan előállítani, így nagyon fontos, hogy radiátoros rendszer esetén ez elegendő legyen. Hőveszteség számítással és radiátor méretezéssel tudni fogjuk, hogy az adott előremenővel, radiátorral és méretezési hőmérséklettel mekkora az a fűtési teljesítmény, melyet a radiátor le tud adni. Ha a meglévő eszköz erre nem képes, akkor annak felületét bővíteni kell, ami radiátorcserét jelent, ami által annak hatékonysága jelentősen javul.
Hőszükséglet számítás módja és menete
Az alábbiakban a hőigény számításának fontosabb lépéseit mutatjuk be.
-
Első körben annak tisztázására van szükség, hogy mekkora az a hőmérsékleti szint, vagy tartomány, melyet az adott helyiségben tartani szeretnénk. Ez nappali vagy hálószoba esetén általában 20 °C körüli érték, míg a lakóépület többi része esetén, (mint például a tároló, vagy a konyha) jellemzően valamivel alacsonyabb.
-
A hőszükséglet általánosan elterjedt tartománya 18-24 ºC. Ipari, üzemi létesítmények esetén ez általában szintén kisebb.
-
Ezzel együtt meghatározzuk a méretezési külső hőmérsékletet is. Magyarország ebből a szempontból három régióra osztható, északtól dél felé haladva: -11 °C , -13 °C, valamint -15 °C.
-
A két adat nyomán már könnyen kiszámolható a dT (delta T), azaz a hőmérséklet különbség különbözeti értéke, melynek mértékegysége a Celsius fok.
-
Ezután megvizsgáljuk azokat a hőátbocsátási tényezőket, melyekkel a lehűlő felületek esetén számolni kell. Ezeket több paraméter is meghatározza: így például az adott falak és födémek rétegrendje, továbbá az abba épített anyagok hővezetési képessége, azaz hővezetési tényezője is. Bár a legtöbb szerkezet esetén eleve rendelkezésre állnak az adatok annak hőátbocsátási tényezőjéről, de amennyiben az épület energetikai tanúsítvánnyal is bír, úgy az abban szereplő U érték erről is konkrét információt szolgáltat. Mértékegysége: W/m2K.
-
A rendelkezésre álló adatokkal már könnyen elvégezhető a hőszükséglet számítása, melynek a képlete az alábbi:
-
Felület x Hőátbocsátási tényező x Hőmérséket különbség, azaz
-
Q = A (m2) X k (W/m2K) x dT (K)
-
-
Ezen számítást határoló szerkezetenként elvégezve, - majd a kapott eredményeket összeadva - megkapjuk transzmissziós hőveszteség értékét.
-
Végül már csak a filtrációs hőveszteséget szükséges meghatározni, (melyet a TNM rendelet alapján határozunk meg).
-
A filtrációs, valamint a transzmissziós veszteség összevetéséből végül megkapjuk a tényleges és pontos hőveszteség értékét.
Kinek ajánlott a hőszükséglet számítás
A fűtési hőigény meghatározása gyakorlatilag mindenki számára javasolható, aki költség,- és energiahatékonyan szeretné működtetni a hűtési, és fűtési rendszerét, mely a jelenlegi energiaárak mellett már rövidtávon is látványos költségcsökkenést eredményezhet.
Nem csak a hőszivattyú méretezéséhez, elektromos fűtésrendszerek kialakításához, valamint felületfűtés, radiátor kiválasztásához nyújt fontos információkat, hanem a későbbiekben az egyes rendszerek optimális üzemeltetéséhez, valamint a hőveszteség lehetséges csökkentéséhez is.
Mivel a fűtésrendszerek nem megfelelő méretezése sajnos sokkal gyakoribb, mint azt elsőre gondolnánk, ezért kiemelt fontosságú, hogy a valóban szükséges méret és teljesítmény alapján alakítsuk ki, valamint hatékonyan üzemeltessük azt!
Ipari, valamint üzleti létesítmények esetén ugyancsak rendkívül hasznos azok hőigényének kiszámítása, hiszen nem csupán a különféle fűtő-hűtőrendszerek méretezésének alapját határozhatja meg, hanem a szakszerű kalkuláció révén az ezzel összefüggő költségek optimalizálása jelentős megtakarítást jelenthet a termelési, technológiai folyamatok során is.
Hőszükséglet számítás árak és folyamat
A fűtési hőigény meghatározásának szükségessége lakossági, valamint ipari ingatlanok esetében is felmerülhet. Ennek megfelelően – a leggyakoribb igények alapján - többféle szolgáltatási csomagot állítottunk össze.
Mivel minden megrendelés, valamint annak körülményei is egyediek, így az egyes csomagokra vonatkozóan feltüntetett áraink kizárólag tájékoztató jellegűek.
Ettől való eltérések - az ingatlan és a felmérés sajátos körülményeire való tekintettel - előfordulhatnak, melyet természetesen előre egyeztetünk az ügyféllel, és a tényleges munkát csak ennek elfogadása esetén kezdjük meg.
Lakossági csomagajánlat – nyári hőterhelés és téli hőszükséglet számítás
Lakossági ügyfelek esetében jellemzően az alábbi főbb ingatlantípusok fordulnak elő:
-
Lakás
-
Családi ház
-
Nyaraló
-
Szuterén
-
Kis méretű tárolóhelyiség
Hőszükséglet számítás árak - Lakossági csomagajánlat:
-
Ingatlan 200 m2 alapterületig: bruttó 40.000 HUF (felmérés nélkül, alaprajz alapján)
-
Ingatlan 200 m2 alapterület felett: bruttó 60.000 HUF (felmérés nélkül, alaprajz alapján)
-
Ingatlan 200 m2 alapterületig: bruttó 50.000 HUF (helyszíni felméréssel)
-
Ingatlan 200 m2 alapterület felett: bruttó 70.000 HUF (helyszíni felméréssel)
A hőigény számítás pontos elvégzéséhez részletesen méretezett alaprajz szükséges, mely tartalmazza az alábbi információkat:
-
helyiségek pontos mérete
-
az ingatlan falainak, födémjének és aljzatának vastagsága, típusa és ezen szerkezetek rétegrendjei (kifejezetten fontosak a szigetelésre vonatkozó információk)
-
ingatlan tájolása
-
nyílászárók méretei és típusai
-
fűtött és fűtetlen helyiségek (a pince számos esetben nem fűtött)
Üzleti csomag - nyári hőterhelés és téli hőszükséglet számítás
Ezt a csomagot azoknak a partnereinknek ajánljuk, akiknek ipari vagy üzleti létesítmények hőszükséglet számítására van szükségük.
A teljesség igénye nélkül az alábbi ingatlantípusok tartozhatnak ide:
-
Raktárépület
-
Konyha
-
Üzlethelyiség
-
Iroda
-
Műhely
-
Üzemcsarnok
-
Múzeumépület
-
Szállodaépület
-
Fitnessterem
Üzleti csomag tartalma:
-
Helyszíni felmérés
-
Téli hőszükséglet és nyári hőterhelés számítás
-
Javaslattétel hőleadó-hőelvonó berendezésre
-
Javaslattétel a hőveszteség csökkentési megoldásokra
Hőszükséglet számítás árak - Üzleti csomag:
-
Az üzleti csomag esetében a munkavégzés díja: nettó 18.750 HUF/mérnökóra
-
A helyszíni felmérés után egy árajánlatot küldünk, ahol pontosan leírjuk, hogy mennyi mérnökórát vesz igénybe a csomagban szereplő feladatok elvégzése és ez összesen mennyibe fog kerülni. Ezt követően lehetőséged lesz dönteni az ajánlat elfogadásáról.
Egy átlagos ipari/üzleti létesítmény esetében a hőszükséglet számítás körülbelül 4-8 órát vesz igénybe. Ez tájékoztató jellegű óraszám, melynek célja, hogy leendő partnereink előzetes képet kapjanak arról, hogy nagyságrendileg mennyibe fog kerülni a szolgáltatásunk.
Felmerülhetnek azonban emellett olyan tényezők, melyek még a felmérés során is "láthatatlanok" maradhatnak: ezek pontos feltárása az óraszám növekedését okozhatja. Ezt természetesen mi minden esetben előre jelezzük az ügyfélnek!
Ilyenek lehetnek például az alábbiak:
-
Ismeretlen szigetelés típusok
-
Ismeretlen rétegrend
-
Ismeretlen belső tetőszerkezet
-
Szomszédos ingatlanok bizonytalan fűtöttségi viszonya
-
Csomagon kívüli, további megrendelői igények