Klíma beltéri és kültéri egység
A kültéri és a beltéri egységet vagy falon belül (ha van rá lehetőség) vagy a falon, kábelcsatornán keresztül kötik össze a klíma beszerelés során. Ezen, összekötő csövek, rézcsövek, melyekben a hűtőközeg áramlik. Ahhoz, hogy egy kicsit jobban megértsük, hogyan is működnek a klímák, tartunk egy rövid fizika órát.
A klíma berendezések (beltéri és kültési egység) alapvetően 4 fontos részből állnak:
-
Kompresszor – ez az elem felelős a körfolyamat fenntartásáért (kültéri egység része)
-
Kondenzátor – a kültéri egység bordázott része, ahol lecsapódik az elpárolgott folyadék
-
Fojtószelep – ez választja el egymástól a nagynyomású kondenzátort és a kisnyomású elpárologtatót
-
Elpárologtató – ez a beltéri egységben található, itt párolog el a hűtőközeg és hűti a szoba levegőjét
A klíma berendezés alapvető működése
A klímaberendezésekben olyan hűtőközegeket használnak, melyek forráspontja légköri nyomáson -30 °C körül van (a vízé légköri nyomáson +100 °C), azaz, ha csak úgy kiengednénk a szabadba elillanna a gáz (amit nem szeretnénk és nem is szabad megtenni, mivel ezen hűtőközegek környezetkárosító hatással rendelkeznek).
A klíma rendszereken belül, beindítás előtt azonos nyomás uralkodik mindenhol, azonban, amint bekapcsoljuk, az elpárologtatóban csökken a nyomás, míg a kondenzátorban elkezd nőni, mivel a kompresszor a felvett villamosenergia segítségével a hűtőközeget összesűríti és mivel nő a nyomása, ezért nő a hőmérséklete is. A nagynyomású, felhevült gáz a kondenzátorba jut, ahol a kültéri egység ventilátorainak segítségével levegőt áramoltatunk át rajta, így hőt vonunk el (mert a nagynyomású, felhevült gáz magasabb hőmérséklettel rendelkezik, mint a kültéri levegő még nagy nyári melegben is). Ez az oka, hogy nem érdemes a kültéri egységet zárt térbe helyezni, mert azzal akadályozzuk ezt a légmozgást.
Ezután, mivel hőt adott le a hűtőközeg a kondenzátorban, csökken a hőmérséklete, ezért kondenzálódik, folyékonnyá válik. A következő lépés a fojtás / adagoló szelep / expanziós szelep. Ez, lassan engedi át a hűtőközeget a másik térbe, ahol az kitágul és lehűl (hasonlóan, mint a hajtógázas dezodoroknál). Itt már létrejött a hűtés, néhány fokos hűtőközeget kapunk eredményül. Ez jut be a beltéri egységbe, az elpárologtatóba. Ezen keresztül a beltéri egység áramoltatja a belső tér levegőjét, mely lehűl szintén (az elpárologtató hőt von el a szoba levegőjétől) és így fúj hideget a beltéri egység.
A klíma általi légkondicionálás ezáltal alkalmas a szoba páratartalmának és porkoncentrációjának a szabályozására is különböző szűrőkön és kiegészítőkön keresztül, amik már adott klíma berendezésektől és márkáktól függnek. Továbbá, mivel az elpárologtató hideg, ezért a beltéri levegő páratartalma kicsapódik rajta (pont, mint a hideg üdítők oldalán) és ezt vezetjük el, mint kondenzvíz.
A hűtőközeg, ahogy áthalad az elpárologtatón hőt vesz fel és így elpárolog és ismét gáz halmazállapotú lesz. Ez, azért is nagyon fontos, mivel a kompresszorba nem juthat folyékony halmazállapotú hűtőközeg, mivel nem tud folyadék halmazállapottal dolgozni, mert összenyomhatatlan és abban a pillanatban tönkre menne a kompresszor. Ennek a szabályozását az adagoló szelep végzi, melyben található egy hőérzékelő, melynek segítségével szabályozza az átáramlást, ezáltal biztosítva, hogy a kompresszorba nem kerül folyadék. Így vissza is értünk a körfolyamat legelejére.
Klíma fűtés
A klímával történő fűtés hasonló elven működik annyi különbséggel, hogy megfordul a körfolyamat. Erre azért van lehetőség, mert az elpárologtató és a kondenzátor fizikai felépítése megegyezik. A külső levegőtől veszi fel a hőt a kültéri egység a beltéri egységen keresztül a szobába adja le a hőt, ezáltal melegítve a levegőt.