Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Klímaszótár avagy minden fontos fogalom, ami a klímák világához kapcsolódik

Powerie Csapat
2021. 05. 14. 17:00:00
Klímaszótár avagy minden fontos fogalom, ami a klímák világához kapcsolódik

Az alábbi blogbejegyzésben azokat a szakmai kifejezéseket és fogalmakat szeretnénk összegyűjteni és röviden megmagyarázni, melyek nem mindenki számára lehetnek teljesen egyértelműek elsőre. Ez klímaválasztásnál, klíma beszerelésnél és klímaüzemeltetésnél mind nagyon fontos és elengedhetetlen.

A klímaberendezések működéséről egy másik blogbejegyzésünkben írtunk.

(Mono) Split klíma

A mono split kifejezés osztottat jelent. A klímák esetében a mono split klímáknál van egy beltéri és egy kültéri egység. A beltéri egység számos különböző fajta lehet, mint például oldalfali, kazettás, mennyezeti, légcsatornázható, kazettás stb. A mono kifejezés azt jelenti, hogy egy kültéri egységhez egy darab beltéri egység kapcsolódik. Ezt azt jelenti továbbá, hogy egy beltéri egység egy helyiség hűtését és/vagy fűtését tudja ellátni az esetek nagy többségében.

Multi split klíma

A multi split klíma kifejezésben a multi azt jelenti, hogy egy kültéri egységhez több beltéri egységet is lehet csatlakoztatni, aminek számos előnye és hátránya van.

Téliesített klíma

A téliesített klímákat bátran lehet alkalmazni mínusz fokokban, viszont nem minden esetben rendelkeznek a legjobb fűtési hatékonysági fokkal (SCOP), de megtalálható bennük a kompresszor karterfűtés és a csepptálca fűtés is. Ezekre szokták azt mondani, hogy -20 ~ -22 °C-ig lehet velük fűteni (bár nem mindig a leghatékonyabban), valamint ahogy egyre hidegebb van a fűtési hatékonysági fokuk is romlik.

Fűtésre optimalizált klíma

A fűtésre optimalizált klímákkal már sok esetben -30 ~ -35 °C-ig is lehet fűteni, mivel nagy fűtési hatékonysággal rendelkeznek és megtalálható bennük a téli működéshez elengedhetetlen kompresszor karterfűtés és csepptálca fűtés. Továbbá ezen berendezések -20 ~ -25 °C-ig képesek sok esetben tartani a névleges teljesítményüket.

Design klíma

Először fontos kiemelni, hogy az "átlagos" klíma berendezések kinézete nagy mértékben hasonlít. Fehér színűek, nincs rajtuk semmilyen extra vonal vagy fényelem, ami valami extrát adna. Megtalálható az adott márka logója és (a legújabb típusú klímáknál) az esetek nagy többségében egy LED kijelző, amiről le tudjuk olvasni a hőmérsékletet, az adott működési funkciót vagy az adott hibakódot. Ezzel szemben a design klímák között, megjelennek a legkülönfélébb színek, mint például, fekete, szürke, ezüst, antracit stb. Megjelennek különleges formák, extra LED csíkok, ívek, extra elemek.

Design klímáink gyűjteményét az alábbi linken tudjátok böngészni.

Klímaberendezés kültéri egysége

A klíma kültéri egységének a neve beszédes, mivel a kültéri egység a szabadban található, mivel a szükséges az optimális légcserét megoldani.

Klímaberendezés beltéri egysége

A klíma beltéri egysége, ahogy a neve is mondja a lakásban található és összeköttetésben áll a kültéri egységgel. A beltéri egység számos levegőszűrővel, érzékelővel és egyéb funkcióval van ellátva márkától függően.

Oldalfali split klíma

A klímaberendezések egyik fajtája. Adott helyiség falára kell felszerelni körülbelül 2-3 méter magasra. A beltéri levegőt szívja be és fújja ki a lehűlt levegőt.

Mobil klíma

A mobil klímák az esetek nagy többségében egy egységből állnak. Ezek lényegében hordozható klíma berendezések, amelyeket vagy ablakon vagy falon keresztül kell összekötni a külvilággal. Ezek általában kis teljesítményűek.

Légcsatornázható klíma

Ez is split klíma. Van egy beltéri és egy kültéri egység. Ehhez továbbá szükség van álmennyezetre vagy padlástérre vagy építkezés során szükséges kialakítani a légcsatornát, ami összeköti a kültéri és a beltéri egységet.

Kazettás klíma

Szintén egy beltéri és egy kültéri egységgel rendelkezik alapesetben. Gyakori választás irodaházakban, de nem ritka családi házakban is hatékonysága és elrejtett megjelenése miatt. Először is szükség van hozzá megfelelő álmennyezeti magasságra, amit a gyártó határoz meg minden termék esetében. Ezen felül az adott helyiségben csak a beltéri egység előlapját látja a felhasználó. A beltéri egység középen szívja be a beltéri levegőt és 4 oldalra fújja ki a lehűtőtt levegőt.

Parapet vagy mennyezeti klíma

A parapet szó azt jelenti, hogy mellmagasságig érő falazott korlát. A klímák világában ezt úgy értjük, hogy az ablaktokok magasságáig elhelyezett klímák (olyan hely és magasság, mint ahogy a radiátorokat szokták elhelyezni) a parapet klímák. Ezeket a klímák a mennyezetre is lehet helyezni. Ez azért különleges, mert a gyártóknak különösen kellett figyelniük arra, hogy a kondenzvíz elvezetés mind a két esetben optimálisan kivitelezhető legyen és ne okozzon a környezetében káros hatásokat.

Ezt általában akkor szokták alkalmazni, ha valamilyen okból kifolyólag nem lehet oldalfali split klímákat alkalmazni, azaz a beltéri egységet nem lehet a falra elhelyezni hely, falminőség vagy egyéb okokból kifolyólag.

A beltéri egység hűtési módban a vízszintesen szívja be a levegőt és felfelé fújja azt ki, miután lehűtötte.

Konzolos klíma

A konzol klímákat a padlóra szokták szerelni. Mind hűtésre és mind fűtésre szokták használni előszeretettel. Ezen felül előnyök, hogy helytakarékosak, valamit akkor érdemes őket használni szintén, ha a falra valamiért nem tehetünk oldalfali split klíma beltéri egységet.

Fan-coil

Elnevezése az angolból jön. A fan szó ventilátort jelent, míg a coil a hőcserélő jellegre utal. A fan-coil berendezéseket úgy kell elképzelni, mint egy ventilátoros radiátort. Ez a berendezés szintén képes fűtésre és hűtésre egyaránt, mely attól függ, hogy milyen hőmérsékletű vizet használ fel a berendezés.

Szerver klíma

A szerver klímák az oldalfali split klímák egy különleges fajtája. Célja, hogy szerver szobákban folyamatosan üzemeljenek hűtési üzemmódban és állandó hőmérsékletet tartsanak.

Energiahatékonysági tényezők

A klíma berendezéseknél nem egyezik meg a felvett villamos energia a berendezés által leadott hűtő, illetve fűtő teljesítménnyel. A következő tényezők azt mutatják meg, hogy a klíma a különböző működési üzemmódokban 1 kW felvett teljesítmény esetében mekkora teljesítményt ad le.

COP (Coefficient Of Performance)

Fűtési hatékonysági fok. Ez az érték azt mutatja meg, hogy a felvett 1 kW teljesítményből hány kW fűtési teljesítményt képes előállítani klíma berendezés. Ez az érték függ a kültéri és a beltéri hőmérséklettől egyaránt.

SCOP (Seasonal Coefficient Of Performance)

Szezonális fűtési hatékonysági fok. Ez az érték szintén azt mutatja meg, hogy a felvett 1 kW teljesítményből hány kW fűtési teljesítményt képes előállítani klíma berendezés. Azonban ez egy adott fűtési szezonra vetíti ezt az értéket figyelembe véve a hideg és kevésbé hideg napokat. Ez Európában területenként változik éghajlat függvényében.

EER (Energy Efficiency Ratio)

Hűtési hatékonysági fok. Ez az érték azt mutatja meg, hogy a felvett 1 kW teljesítményből hány kW hűtési teljesítményt képes előállítani klíma berendezés. Ez az érték szintén függ a kültéri és a beltéri hőmérséklettől egyaránt.

SEER (Seasonal Energy Efficiency Ratio)

Szezonális hűtési hatékonysági fok. Ez az érték azt mutatja meg, hogy a felvett 1 kW teljesítményből hány kW hűtési teljesítményt képes előállítani klíma berendezés. Azonban ez egy adott hűtési szezonra vetíti ezt az értéket figyelembe véve a meleg és kevésbé meleg napokat. Ez Európában területenként változik éghajlat függvényében.

Kompresszor

A kompresszor a klíma kültéri egységében található. Ez az elem felelős a körfolyamat fenntartásáért. A kompresszorba az elpárologtatóból jön a hűtőközeg gázhalmazállapotban. Ezt követően a felvett villamosenergia segítségével a hűtőközeget összesűríti és mivel nő a nyomása, ezért nő a hőmérséklete is. A kompresszorba nem juthat folyékony halmazállapotú hűtőközeg, mivel nem tud folyadék halmazállapottal dolgozni, mert összenyomhatatlan és abban a pillanatban tönkre menne.

Klíma hűtőközeg

A klímaberendezésekben olyan hűtőközegeket használnak, melyek forráspontja légköri nyomáson -30 °C körül van (a vízé légköri nyomáson +100 °C), azaz, ha csak úgy kiengednénk a szabadba elillanna a gáz (amit nem szeretnénk és nem is szabad megtenni, mivel ezen hűtőközegek környezetkárosító hatással rendelkeznek).

A klímák hajnalán ammóniát használtak, de az 1930-as évektől kezdve freongázokat alkalmaztak, melyeket azóta más, kevésbé környezetkárosító hűtőközegekre cseréltek, mint például R410A, R32.

Zajszint – hangnyomás, hangteljesítmény

A zajszint egy nagyon fontos paramétere a klímáknak. Nem mindegy, hogy a gép hangosan búg folyamatosan, még ha alig megy vagy alapjáraton is csendes és észrevehetetlen. Két fontos fogalom tartozik ehhez, amit a gyártók meg szoktak adni. Az egyik a hangteljesítmény, ami a berendezésből kilépő hangenergia. Ezt külön szokták megadni kültéri és beltéri egységre nézve. A hangnyomás egy igen hasonló paraméter, azonban ezt egy előre meghatározott rendszerben (adott környezet, adott távolság) szokták előre kimérni és meghatározni. Előbbit pontosabb érték, amit akkor tapasztalhatunk, hallhatunk, ha a fülünket magára a berendezésre tesszük. A hangnyomás több különböző tényezőtől függ, de legfontosabb maga a berendezés használatának módja (normál üzemmód, éjszakai üzemmód, csendes üzemmód stb.). Az esetek többségében ezt szokták megadni, mint zajszint. A hangteljesítmény szokott lenni értelemszerűen a nagyobb érték. Mindkét értéket dB(A) – decibel mértékegységben szoktak megadni. Nézzünk néhány példát, hogy el tudjuk helyezni a klímák hangteljesítmény szintjét a különböző fokozatokban:

  • 10 - 20 decibel: számítógép, hűtő, szúnyog hangja

  • 20 - 30 decibel: óraketyegés, száraz leveleg zizegése, hó ropogása a lábunk alatt

  • 30 - 40 decibel: suttogás, levegővétel

  • 40 - 50 decibel: az ablakon átszűrődő esetleges esti utcazaj (közepesen forgalmas úton)

  • 50 - 60 decibel: eső hangja, hűtő erősebb zúgása

  • 60 - 70 decibel: beszélgetés, madarak csicsergése

  • 70 - 80 decibel: utca közlekedés zaja

Csendes klímáinkat a linkre kattintva éred el.

Inverteres klíma

Az inverteres klímaberendezések lényege, hogy az adott fűtési vagy hűtési igényhez igazítja a teljesítményét a kompresszornak. Ez növeli a hatékonyságot olyan módon, hogy csökkenti a fogyasztást (közel 40 %-kal), csökkenti az alkatrészek kopását és ezáltal növeli az élettartamát a kompresszornak. Előnyei továbbá, hogy csendesebben működik a gép, nem fúj szükségtelenül erősen és kellemetlenül hideg levegőt.

kW és BTU közötti viszony

kW - kilowatt, BTU - british thermal unit. Mind a kettő klíma hűtési / fűtési teljesítményét hivatott megadni. 1 kW = 1000 W =  3,412 BTU; 10.000 BTU = 2,931 kW-tal. A klíma gyártok sok esetben BTU-ban adják meg a teljesítményt, valamint találkozhatunk olyan multi split kombinációs táblázattal, ahol szintén BTU-ban van megadva a multi split kültéri egységhez párosítható multi split beltéri egységek teljesítménye.

Ha bármilyen kérdés merülne fel benned vagy  szeretnél személyre szabott ajánlatot kérni, azt az info@powerie.hu email címen keresztül tudod megtenni vagy az alábbi linken az ajánlatkérés gombra kattintva.

Tartalomhoz tartozó címkék: Klíma