Mit is nevezünk passzív háznak?
A szabvány alapján az épület fűtésre felhasználható energiája nem haladhatja meg a 15 kWh-t, az átlátszatlan felületek hőátbocsátási tényezője 0,15 W-t, az átlátszó felületek (pl.: ablak) 0,8W négyzetméterenként. Belépéskor a friss levegő hőmérséklete nem lehet alacsonyabb, mint 17°C, minden helyiségben legalább egy nyitható ablaknak kell lennie. A ház összes primerenergia fajlagos igénye nem lehet nagyobb évente, mint 120 kWh négyzetméterre levetítve.
Mindez mégis hogyan lehetséges? Míg hőveszteséget korszerű, külső hatások ellen védő szigeteléssel és energetikailag kiváló nyílászárókkal minimalizáljuk, addig a hőnyereséget maximalizáljuk. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a szoláris energiát, berendezések, világítás és az emberek által leadott hő felhasználását minél inkább kihasználjuk.
Ezeknél a házaknál, ahhoz, hogy tartsák hőmérsékletüket csak kivételes esetekben van szükség kiegészítő fűtésre, alapvetően elég a szellőző levegő megfelelő áramoltatása.
A minősítési rendszernek nincs kritériuma az épület típusára, alkalmazzák irodaépületekben, korábban épített és felújított épületekre is, sőt iskolákra is. Magyarországon 2013-ban Budapesten egy XX. kerületi iskola szerezte meg ezt a címet elsőként, de egyre elterjedtebbek a passzív lakóházak is.
A passzív házak tervezésének elvei
Ahhoz, hogy egy épület megkaphassa a minősítést, bizonyos szempontokat már tervezéskor fokozott figyelemmel kell kísérni. A beépítési, csatlakozási és szerkezeti csomópontok figyelembe vétele elengedhetetlen, hogy légtömör és hőhídmentes szerkezetet kapjunk.
A szolárenergia optimális hasznosításához nem csak a nyílászárók minősége, hanem elhelyezése is kulcsszerepet játszik.
Szerkezetre vonatkozó irányelvek:
-
Kompakt tömegformálás
-
Törekvés hőhídmentes szerkezetek kialakítására
-
Légtömörség biztosítása
-
Nagy hatékonyságú hővisszanyerős szellőzőrendszer tervezése, akár földhő hasznosítással
-
Extra hőszigetelés beépítése
-
Fal, tető, padló szerkezetekre előírt hőtechnikai értékek elérése
Nyílászárókra vonatkozó irányelvek:
-
Nyílászárók méreteinek, tájolásának optimalizálása, annak a figyelembevételével, hogy minden helyiségben minimum 1db nyitható ablak legyen
-
A legkorszerűbb, 3 rétegű, nemesgázzal töltött üvegezésű hőszigetelt ablakszerkezetek alkalmazása
-
Megfelelő tájolással a téli szoláris energia hasznosítása, a nyári hővédelem biztosítása
Passzívházak előnyei
A hagyományos szerkezetű épületekhez képest akár ~80-90 % energia és fűtési költség megtakarítása lehetséges. Míg azok 300-400 kWh energiát használnak fel évente négyzetméterenként,a passzív ház csaknem ennek tizedét.
Az egyéni ökológiai lábnyom csökkentése azt hiszem napjainkban nem is kérdés, hogy szükséges-e. Környezetvédelmi szempontból kb. 4000 kilogrammal több szén-dioxid kibocsátását spóroljuk meg, egy hagyományos eljárással épült házhoz képest.
Az energia szolgáltatóktól való függés, és az árnövekedések problémája is megszűnik. A rezsiköltség minimálisra csökkenthető, ezt albérlő keresés esetében is egy fontos kérdés lehet.
Bár elsőre nem feltétlen ez jut az ember eszébe, ha a passzív ház előnyeire gondol, pedig az életminőség javulása sem elhanyagolható. Nincs huzat vagy páralecsapódás, hiszen szabályozott a páratartalom, így nem alakul ki penész. Ezzel nem csak esztétikai és egészségügyi problémák előzhetőek meg, de a felhasznált alapanyagok, berendezés élettartama is jelentősen nő. A szellőzőrendszer a beáramló levegőt szűri, így a levegőben található pollenek és különböző allergének csaknem 70%-a be sem jut a házba. Ez allergiások és légúti betegségben szenvedők számára is hatalmas előny, de egészségügyi hatásait az egészséges emberek is érzékelhetik, például az alvás minőségének javulásakor is.
Összefoglalva a passzív ház jellemzőit:
-
Kellemes hőérzet
-
Minimális fűtési költség
-
Nem alakul ki huzat és penész
-
Egész évben friss levegő minden lakóhelyiségben
-
Magasabb életminőség
-
Minimális energiafelhasználás, alacsony CO2 kibocsátás
A passzívház hátrányai
Mint mindennek, természetesen a passzívháznak is megvannak a maga hátrányai.
Áramszünet esetén leáll a teljes szellőztetés, de ez szinte minden egyéb fűtési módszernél gondot okoz, ezért nem nevezhető egyedi problémának. Manapság egy hagyományos kazán keringető szivattyúi is árammal működnek, az áramkimaradás tehát ott is gondot okoz.
Megéri-e passzívházat építeni?
Elterjedt tévhit, hogy luxus kategóriába tartozik a megépítése. Szakértők elemzései alapján átlagosan 8-15%-kal növeli meg az építkezés költségeit. A mai építőanyag árak és a rezsicsökkentés a korábbi 10-12 éves megtérülést ugyan növelték, de 15-20 éves távlatban az alacsony üzemeltetési költségeknek köszönhetően még így is egy nagyon jó befektetésnek számít.
Amennyiben bármilyen kérdés merülne fel benned az itt olvasottakkal vagy a termékekkel kapcsolatban, bátran írj az info@powerie.hu email címre!
